A fluorid valós szerepe és veszélyei a szájápolásban

Napjainkban egyre gyakoribbak a kételyek és kérdések a fluorid szájápolásban betöltött szerepét és biztonságos felhasználását illetően. Alábbi cikkünkben összefoglaltuk, mi is az a fluorid és milyen szerepet tölt be ténylegesen fogaink egészségének megőrzésében!

Tartalom

A fluor szerepe szervezetünkben
Kik számára jelent valós veszélyt?
A fluorid túladagolás egyértelmű jelei a szájüregben
A túladagolás további lehetséges káros hatásai
Néhány szó a nátrium-lauril-szulfátról
Hogyan biztosítsuk szervezetünk számára a megfelelő fluorid bevitelt?

A fluor szerepe szervezetünkben

A fluor az emberi szervezeten belül a csontokban és a fogakban, főleg a fogzománcban fordul elő természetes módon. Ezen szövetekben pedig első sorban a fogak és a csontok keménységéért és azok megfelelő lehatároltságáért felel.
A fluor mellett továbbá nincs még egy olyan ásványi elem a szervezetünkben, aminek a terápiás és toxikus dózisa annyira közel állna egymáshoz, mint ennek a vegyületnek. Egész konkrétan, ha a terápiás mennyiség duplája (kb. 4 miligram) jut a szervezetünkbe napi szinten, akkor már fennállhat a toxikus mennyiség elfogyasztásának kockázata.
Abban az esetben pedig, ha túl sok keményítő hatású anyagot, mint pl. fluorid juttatunk a szervezetünkbe, egy idő után általánosan jellemző lehet csontajink és izületeink szövetének összetételére a túlzott keménység és merevség kialakulása.

Kik számára jelent valós veszélyt?

Dr. Papp Huba holisztikus szemléletű fogszakorvos, 5 részes ‘Fluorid kisokos’ című videósorozatunkban részletesen beszámol a fluorid felhasználás körülményeiről, valamint annak orvosilag igazolható hatásairól. A videóban elhangzik, hogy a probléma főleg a kiskorú gyermekeket érintheti nagyobb gyakorisággal, akik elővigyázatlanságból és kíváncsiságukból fakadóan hajlamosabbak lehetnek a fluoridos fogkrémek napi szintű lenyelésére.

Fluor kisokos Dr. Papp Hubával 5 részes videósorozatunk megtekinthető a youtubeon.

A fluorid túladagolás egyértelmű jelei a szájüregben:

A szervezetünkben a biztonságosnál nagyobb mennyiségben felhalmozódó fluorid egyik legismertebb tünete a fluorózis.
A fluorózis látható jelei közé tartozik a fogzománc fokozott elszíneződése fehéres, barnás és szürkés foltok formájában, amelyek a fogápolás alkalmával sem távolíthatóak el a fogzománc felszínéről.

Amennyiben hasonló tünetet tapasztal magánál vagy kisgyermekénél, mindenképpen forduljon szakorvoshoz és kérjen segítséget!

A fluorózis súlyos állapotának tünetei a fogzománcon

A túladagolás további lehetséges káros hatásai:

1. Megzavarhatja az enzim működést.

Jelenleg 28 féle enzimről bizonyították egyértelműen, hogy a fluorid túlzott fogyasztása károsan befolyásolhatja működésüket.

2. Pajzsmirigy alulműködést okozhat.

Azáltal, hogy a fluorid molekulák kiszorítják a pajzsmirigyben jelenlévő jódot megzavarják annak működését, ami így a pajzsmirigy működésében fellépő zavarokat okoz.

3. Súlyos esetekben, rendszeresen történő fokozott fogyasztása mellett rákkeltő hatású lehet.

4. A kisgyermekek fejlődő idegrendszerére gyakorolt káros hatások.

Fluor kisokos Dr. Papp Hubával című videósorozatunk egyik epizódjában arról számol be részletesebben a fogszakorvos, hogy több igazolt kutatási felmérés eredményeként az idegrendszert érintő visszamaradást észleltek a kísérlet bizonyos résztvevőinél. A kísérlet célja az volt, hogy megvizsgálják, milyen hatással van az idegrendszer fejlődésére és működésére a megemelt mennyiségben fluoridot tartalmazó ételek és italok fogyasztása kismamák és kisgyermekek esetében.

Néhány szó a nátrium-lauril-szulfátról

A legtöbb hagyományos, fluoridot tartalmazó fogkrémben megjelenik egy másik, korán sem ártalmatlan összetevő, történetesen a nátrium-lauril-szulfát. Ez az anyag, egy nem alternatív eljárással előállított, habzást elősegítő, idegen kémikus anyag, ami hosszútávon vagy túlzott mennyiségben alkalmazva szájüregi nyálkahártya irritációt okozhat, súlyosabb esetekben pedig, akár afták vagy fekélyek kialakulásához is vezethet.

Hogyan biztosítsuk szervezetünk számára a megfelelő fluorid bevitelt?

Az egészséges és változatos táplálkozással, valamint a megfelelő mennyiségű folyadék elfogyasztásával szervezetünk normál fluorid igénye (kb. 2 mg) maximálisan kielégíthető, mivel a hazai vizek természetes módon tartalmaznak minimális mennyiségű fluoridot (0,5 mg/liter). Ennek értelmében tehát elmondható, hogy kiegyensúlyozott táplálkozási szokások mellett, a tévhitekkel ellentétben, szervezetünk nem szorul külsődleges fluorid pótlásra, hiszen a megtermelt és termesztett növényi- és állati eredetű élelmiszereink is, érintkezve a vízzel mindkét esetben organikus módon magukba zárják a vizekben jelenlévő fluort.

A Haris Fogászat oldalán is megjelenő, hivatalos információk alapján, természetes élelmiszereinkben az alábbiak szerint alakul a fluor mennyisége (ng/100 g):

Sárgabarack: 2-6 ng/100 g

Szilva (apróbb): 2 ng/100 g

Mogyoró: 3 ng/100 g

Citrom, héj nélkül: 3 ng/100 g

Alma: 5 ng/100 g

Citromhéj: 5 ng/100 g

Körte: 6 ng/100 g

Burgonya, hámozott: 9 ng/100 g

Burgonya héja: 150-1300 ng/100 g

Mandula: 9 ng/100 g

Fehérkáposzta: 9 ng/100 g

Paradicsom: 9 ng/100 g

Egres: 11 ng/100 g

Ribizli: 12 ng/100 g

Karfiol: 12 ng/100 g

Zöldbab: 15 ng/100 g

Cseresznye: 18 ng/100 g

Sárgarépa: 22 ng/100 g

Lencse: 23 ng/100 g

Hagyma: 14-48 ng/100 g

Zöldborsó: 29 ng/100 g

Fejessaláta: 30 ng/100 g

Petrezselyem: 134 ng/100 g

Majoránna: 192 ng/100 g

Zeller zöldje: 70 ng/100 g

Tojás: 10-40 ng/100 g

Tehéntej: 11-90 ng/100 g

Tengeri hal: 500-1000 ng/100 g

Zab: 25 ng/100 g

Rozs: 61 ng/100 g

Kukorica: 13-740 ng/100 g

Rizs: 61-78 ng/100 g

Búza: 70 ng/100 g

Köles: 20-90 ng/100 g

Amennyiben hasznosnak találtad cikkünket, és érdekel a természetes, fluoridmentes fog- és szájápolás, olvasd el Miért jó a fluoridmentes fogkrém? című írásunkat is a témában!
Rovatunkból megtudhatod, milyen ismert vagy kevésbé ismert előnyekkel jár a fluoridmentes fogkrémek használata, kiknek ajánljuk őket, és hogy milyen hatékonysággal rendelkeznek például a fogszuvasodás tekintetében.