Jobb szájhigiénia probiotikumok segítségével

Szövetségesek trilliói: A bélflóra és szájüregi mikroflóra

A bélmikrobiom a gyomor-bélrendszerben élő mikroorganizmusok (elsősorban baktériumok) trillióiból áll. Ez az összetett ökoszisztéma elengedhetetlen a jó emésztéshez, a tápanyagok felszívódásához, az immunrendszerünk helyes működéséhez. A kiegyensúlyozott bélmikrobiom elősegíti az egészséges emésztőrendszert, míg a diszbiózis többek között gyomor-bélrendszeri rendellenességekhez, anyagcsere-betegségekhez és károsodott immunrendszeri működéshez vezethet.

A bélrendszerhez hasonlóan szájüregünkben is a mikrobák sokszínű közössége él, amely több mint 700 baktérium-, gomba- és vírusfajból áll. Ezek a mikroorganizmusok olyan kényes egyensúlyt alkotnak, amely elengedhetetlen a szájüregi egészség megőrzéséhez. A szájüregi mikrobiom kulcsfontosságú szerepet játszik a fogak és az íny kórokozókkal szembeni védelmében, a fogszuvasodás és az ínygyulladás megelőzésében, de segítik az emésztésünket, és hozzájárulnak immunrendszerünk működéséhez is.

A szájüregi mikrobiom egyensúlyhiánya különböző fogászati betegségekhez vezethet, mint a fogszuvasodás, ínygyulladás, parodontitis és a kellemetlen szájszag. A szájüregi diszbiózis hatásai azonban túlmutatnak a fogak és az íny egészségén. A szájüregi kórokozók pl. egy lyukas fogon keresztül bejuthatnak a véráramba, és potenciálisan szisztémás egészségügyi problémákat okozhatnak, befolyásolva többek között a bélrendszer, valamint más szervek, például a szív, a tüdő, a máj, a vesék, az agyunk, az ízületeink és a reprodukciós szerveinket is.

A káros szájüregi baktériumok többek között a következő hatásokat gyakorolhatják szervezetünkre:

• Szív- és érrendszeri betegségek: Egyes baktériumok (mint a Streptococcus mutans és a Porphyromonas gingivalis) összefüggésbe hozhatók olyan szív- és érrendszeri betegségek, mint az érelmeszesedés és az endokarditis kialakulásával. A véráramba kerülve ezek a baktériumok elősegíthetik a gyulladást és az artériás plakkok kialakulását, növelve a szívroham és a stroke kockázatát.

• Légzőszervi betegségek: Egyes szájüregi baktériumok belélegzése légúti fertőzésekhez, például tüdőgyulladáshoz vezethet, és súlyosbíthatja az olyan állapotokat, mint a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD). Ez különösen veszélyes lehet a legyengült immunrendszerrel rendelkező betegek, például az idősek vagy a krónikus betegségekben szenvedők számára.

• Neurológiai állapotok: Egyre több bizonyíték van arra, hogy egyes szájüregi baktériumok összefüggésbe hozhatók bizonyos neurológiai állapotokkal. Alzheimer-kóros betegek agyában például Porphyromonas gingivalis baktériumot találtak, ami arra utal, hogy lehetséges kapcsolat áll fenn a parodontális betegség és a kognitív hanyatlás között. Súlyos esetekben a szájüregi fertőzések agyi tályogok kialakulásához is vezethetnek.

• Hasnyálmirigy-betegségek: Kutatások összefüggést mutattak ki a parodontális betegség és a hasnyálmirigyrák között. A krónikus ínygyulladás és a szájüregi baktériumok szisztémás hatásai idővel hozzájárulhatnak a hasnyálmirigy rosszindulatú daganatainak kialakulásához.

• Vesebetegségek: Kutatások szerint a krónikus vesebetegség összefüggésbe hozható a rossz szájhigiéniával. A szájüregi kórokozók által okozott fertőzések és gyulladások súlyosbíthatják a veseproblémákat, és potenciálisan a veseműködés további romlásához vezethetnek.

• Ízületi panaszok: A rossz szájüregi baktériumokat kapcsolatba hozták a reumás ízületi gyulladással. A szájüregi fertőzésekkel járó krónikus gyulladás hozzájárulhat a szisztémás gyulladásos reakciókhoz, befolyásolhatja az ízületek egészségét, és potenciálisan autoimmun reakciókat válthat ki.

• Májbetegségek: Bizonyítékok utalnak arra, hogy a szájüregi kórokozók hozzájárulhatnak egyes májbetegségek, például a nem alkoholos zsírmájbetegség és a májzsugor kialakulásához. A baktériumok által okozott szisztémás gyulladás tovább súlyosbíthatja a májbetegségeket és befolyásolhatja a máj általános egészségét.

• Szaporodás: A rossz szájüregi egészség összefüggésbe hozható a terhességek kedvezőtlen kimenetelével, beleértve a koraszülést és az alacsony születési súlyt. A szájüregi baktériumok által okozott fertőzések és gyulladásos reakciók ugyanis hatással lehetnek a méhlepény egészségére és a magzat fejlődésére.

Amint láthatod, a szájüregi egészség valóban ezer szállal kapcsolódik általános egészségünkhöz, és a jó szájhigiénia fenntartása kulcsfontosságú e rendszerszintű hatások megelőzése érdekében! A rendszeres fogászati szűrővizsgálatok, a megfelelő fogmosás és fogselyem használata, az antimikrobiális hatású fogkrémek használata, valamint a szájüregi problémák azonnali kezelése segíthet e kockázatok mérséklésében.

Szájüregi- és bél mikrobiom: Kétirányú együttműködés

A kutatások kétirányú kapcsolatra utalnak a száj- és a bélmikrobiom között. A rossz szájüregi egészség negatívan befolyásolhatja a bélmikrobiomot, és ez fordítva is igaz! A szájüregi és a bélmikrobiom a következő mechanizmusokon keresztül lépnek kölcsönhatásba egymással:

1. A baktériumok transzlokációja: A szájüregi kórokozók a nyálon és a nyelésen keresztül átkerülhetnek a bélbe. A gyulladásos bélbetegségben (IBD) szenvedő egyének bélmikrobiomjában olyan káros baktériumokat találtak, mint a parodontitishez társuló Porphyromonas gingivalis, ami a szájüregi és bélrendszeri diszbiózis közötti egyértelmű kapcsolatra utal.
2. Az immunrendszer befolyásolása: A szájüregi és a bélmikrobiom egyaránt befolyásolja az immunrendszerünk működését. A szájüregi fertőzések szisztémás gyulladást válthatnak ki, ami hatással van a bél egészségére is. Ugyanakkor az emésztőrendszeri diszbiózis gyengítheti az immunrendszert, így a szájüregünk is fogékonyabbá válik a fertőzésekre.
3. Gyulladásos folyamatok: A krónikus szájüregi gyulladás hozzájárulhat szisztémás gyulladásos állapotok kialakulásához, például szív- és érrendszeri betegségekhez és cukorbetegséghez, amelyek szintén összefüggésben állnak a bélrendszer egészségével. Az egyik régió gyulladásos válasza befolyásolhatja a másik régió mikrobiális egyensúlyát.

Jótékony probiotikumok a szájüregben

A probiotikumok olyan élő mikroorganizmusok, amelyek megfelelő mennyiségben fogyasztva segítenek helyreállítani és fenntartani a bélbaktériumok egészséges egyensúlyát. Számos olyan bélrendszerben élő probiotikus baktériumtörzs létezik, amelyek közvetve a szájüregi egészséget is támogathatják.

A probiotikus készítmények elsősorban a jótékony baktériumok lenyelése és a bél kolonizációja révén befolyásolják szájüregi egészségünket a gyomor-bélrendszeren keresztül. Bizonyos probiotikus törzsekről ismert, hogy antimikrobiális anyagokat termelnek, amelyek gátolják a patogén baktériumok szaporodását a szájban, ezáltal csökkentik a fogszuvasodás, az ínygyulladás és a fogágybetegség (paradontózis) kockázatát. Emellett a probiotikumok szisztémás hatásai közé tartozik az immunrendszer modulációja, ami segít a gyulladás csökkentésében és a szájüregi egészség megőrzésében.  

Néhány kulcsfontosságú probiotikus törzs, amelyek különösen előnyösek a jó szájhigiénia fenntartása szempontjából a Lactobacillus reuteri, a Lactobacillus plantarum, Lactobacillus casei és Bifidobacterium longum, melyek a káros baktériumok szaporodásának gátlásával és a kiegyensúlyozott szájüregi mikrobiom elősegítésével támogatja a szájüregi egészséget. E probiotikumoknak a rendszeres fogyasztása hozzájárulhat a fogak és az íny egészségének megőrzéséhez is más egészségügyi előnyök mellett.

Hogyan küzdenek a probiotikumok a kórokozók ellen

A probiotikumok különböző mechanizmusokon keresztül fejtik ki jótékony hatásukat:

1. A káros mikroorganizmusok kiszorítása: A probiotikumok versengenek a patogén baktériumokkal a megtapadási helyekért és a tápanyagokért, megakadályozva a káros mikroorganizmusok megtelepedését mind a bélben, mind a szájüregben.

2. Antimikrobiális anyagok termelése: Sok probiotikum termel antimikrobiális hatású anyagokat, például bakteriocineket és szerves savakat, amelyek gátolják a patogén baktériumok szaporodását.

3. Immunmoduláció: A probiotikumok fokozzák az immunválaszt azáltal, hogy serkentik az antitestek termelését és fokozzák az immunsejtek aktivitását. Ez segít a fertőzések megelőzésében és a gyulladások csökkentésében.

4. A bélgát erősítése: A probiotikumok javítják a bélgát integritását, megakadályozva a káros baktériumok és toxinok véráramba való átjutását. Az erős bélgát támogatja az általános egészséget és csökkenti a szisztémás gyulladás kockázatát.

Probiotikumokkal az átfogó egészségért

A szájüregi egészség és a bélmikrobiom közötti kapcsolat kiemeli a test rendszereinek szoros összekapcsolódását. A mikrobióta egészséges egyensúlyának fenntartása mind a szájüregben, mind a bélben létfontosságú az általános egészségünk és jólétünk szempontjából. Az olyan jótékony probiotikus törzsek, mint a Lactobacillus reuteri, Lactobacillus plantarum, Lactobacillus casei, Bifidobacterium longum létfontosságú szerepet játszanak a bélrendszer egészségének és következésképpen a szájüregi egészségnek a támogatásában.

A probiotikumok étrendünkbe való beépítése étrend-kiegészítők vagy probiotikumokban gazdag élelmiszerek révén tehát számos egészségügyi előnnyel járhat. Ahogy a kutatások egyre inkább feltárják a különböző mikrobiomok közötti bonyolult kapcsolatokat, egyre világosabbá válik számunkra, hogy az egészség holisztikus megközelítése elengedhetetlen a különböző betegségek megelőzéséhez és kezeléséhez, melyet az Ayurveda évezrendek óta hangsúlyoz!